Februárban a szaharai por vörösre festette a naplementét több európai országban, sőt narancssárgára változtatta az alpesi havat is. Régóta mérik a részecskeszennyezés mennyiségét a levegőben, de arra még nem volt példa, hogy azt is meghatározzák, miből áll.
Brit megfigyelőközpontok most viszont meg is vizsgálták az összetételét, hogy pontosabb képet kapjanak egészségügyi hatásairól. A kutatás megmutatta, hogy a vizsgált 3 városban (London, Birmingham és Manchester) a szaharai por legnagyobb részben szilícium, alumínium, kalcium és vasrészecskékből tevődött össze.
A sivatagi por számtalan féle biológiai részecskét és allergént tartalmaz, így több kutatás próbált már rávilágítani ennek egészségügyi hatásaira. Egy nemrégiben készült tanulmány például megállapította, hogy a szaharai por növekedésével fokozódott a kórházi látogatások száma Miamiban, különösen a krónikus tüdőbetegségben szenvedők esetében, míg egyes kutatások arra világítottak rá, hogy határozott összefüggés van az asztmás tünetek fokozódása és a por növekvő jelenléte között.
A szaharai por egyébként súlyos hatással lehet az időjárási viszonyokra is, például idő előtti olvadásokat idézhet elő az Alpokban.
