Ha követtétek blogunkat, mostanra már tudjátok, mi is az a mikrobiom. Legfrissebb cikkünkben összeszedtünk 10 olyan tényt amitől leesik az állad!
Igaz, hogy az ember több trilliónyi baktériumnak és mikroorganizmusnak ad otthont?
De még mennyire! Egyes számítások szerint az emberi mikrobiom kb. 10 és 100 trillió közötti szimbiózisban élő mikroorganizmusnak ad élőhelyet! Hogy eltudjátok képzelni, ez egy 60kg-os ember esetében 0,6-1.8 kg-nyi tiszta mikroorganizmus! 😱
Igaz, hogy a szervezetünk nem tudna egészségesen működni a mikrobiom nélkül?
Sokáig azt hitték a kutatók, hogy az emberi test egy olyan komplex ökoszisztéma, amely függetlenül képes létezni egyéb élőlényektől. Mára már tudjuk ez mekkora tévedés és hogy mekkora szükségünk van a több trilliónyi mikroorganizmusra, legyen szó a tápanyagok lebontásáról vagy immunrendszerünk, egészségünk fenntartásáról.
Testem melyik részén élnek a baktériumok?
Nem tudunk olyan testrészt említeni, ahol ezek a nagyon fontos élőlények nem lennének jelen. Ha csak néhányat sorba veszünk: a teljes bőrfelület, a hüvely, a légutak, a komplett bélrendszer, a húgyutak, a könnycsatornák és még lehetne sorolni. Mindenhol jelen vannak!
Már a mikrobiommal együtt születünk?
Ami azt illeti, egy újszülött élete steril körülmények között kezdődik. A születés és szoptatás során viszont azonnal körülöleli egy baktériumflóra a gyermeket, amelyre aztán a szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel, háziállatokkal és az otthoni környezettel való találkozások is nagy hatással vannak. Már a születés első évében mikrobiomunk eléri “felnőtt állapotát”, azaz az első évnek óriási szerepe lehet a gyermek jövőjét, egészségét illetően!
Ha sérül a mikrobiom tényleg lehetek allergiás?
Sajnos igen. Immunrendszerünk borzasztóan érzékeny, folyamatosan döntenie kell, hogy bizonyos sejtekkel szemben aggresszívan vagy toleránsan lépjen-e fel. Ezt a döntést csak a mikróbák segítségével tudja meghozni. Az allergiás megbetegedések esetén immunrendszerünk nem kap megfelelő információt és bizonyos helyzeteket rosszul értékel és túlreagál. Ilyen esetekben jelenhet meg számos allergiás betegség, mint például az ekcéma, asztma, étel allergiák stb.
Miért nem vettünk tudomást a mikrobiomról ezidáig?
Amikor rólunk emberekről és a baktériumokról beszélünk egy kontextusban, mindenkinek a kártékony, patogén baktériumok jutnak eszükbe. A tudomány is nagyrészt ezekkel foglalkozott és jótékony társaik már lényegesen kevesebb figyelmet kaptak. Sarkis K. Mazmanian biológus szerint mindennek a nárcisztikus énünkhöz is köze van. El akartuk hinni, hogy az egészségünket teljes egészében mi kontrolláljuk, abba beleszólása másnak nem lehet! De csak azért mert a mikrobiomot életünk során “építjük” még nem jelenti azt, hogy nem lennének teljességgel nélkülözhetetlenek az élethez, már az első pillanattól kezdve.
Tehetek valamit azért, hogy megvédjem a saját mikrobiomomat?
A mikrobiomra 2 tényező jelenti a legkomolyabb fenyegetést: az antibiotikumok és az antibakteriális tisztítószerek. Előbbi a bennünk, utóbbi a rajtunk élő mikrobiális életet pusztítja. Természetesen az antibiotikumok óriási előrelépést jelentettek az orvostudományban és mai napig sok esetben szükséges a használatuk. A probléma azzal van, amikor ezt a következmények felmérése nélkül alkalmazzák olyan esetekben is, amikor arra nem volna feltétlen szükség. Otthonainkra ez sokszorosan igaz. A testünkön élő mikrobiomot pusztítjuk azzal, ha élőhelyünkön túlzó mértékben, feleslegesen fertőtlenítünk, használunk antibakteriális tisztítószereket. Sajnos ezek a szerek nem válogatnak jó és rossz baktériumok között, így aztán hosszú távon “mi ihatjuk meg a levét!”
Tényleg lehet szerepe a mikrobiomnak az elhízásban?
Úgy néz ki igen. Először is az étel amit megeszünk hatással van a bélflóra állapotára. A magas zsírtartalommal rendelező élelmiszerek csökkentik a bélben lévő mikróbák összmennyiségét, ugyanakkor azon baktériumok szaporodását viszont serkentik, melyek a gyors zsírlerakódást támogatják. Ez mellett pedig fontos tudni, hogy a mikrobiom határozza meg, hogy mikor eszünk. A gyomorban élő Helicobacter pylori jelzi ha éhesek, vagy éppen jóllakottak vagyunk. Ezen szerepe mellett még a savszabályozásban – de ami még fontosabb – az úgynevezett ghrelin hormon számának csökkentésében is részt vesz. Ezen baktérium nélkül tehát a ghrelin hormonok száma megemelkedhet amely megnövekedett étvágyhoz vezethet. Sajnos legtöbb esetben H.pylori ellen antibiotikumos kezelést írnak elő, mert sok esetben ezt teszik felelőssé többek között a gyomorhurut és gyomorfekély kialakulásáért.
Tudtad?
Van egy olyan mikroorganizmus, aminek nagyobb beleszólása lehet abba, hogy milyen ruhát veszel fel mint az adott divat magazin amit éppen olvasol! Néhány kutatás szerint azok a férfiak akiknek a szervezetében jelen van a Toxoplasma gondii nevű mikróba kimondottan hanyagul öltözködnek, viszont a nők esetében pont fordítva van, ezen mikroorganizmus jelenléte maga a stílusérzék! 💃
Mi a helyzet otthon?
Az a helyzet, hogy ha tetszik ha nem, tele van a ház láthatatlan mikroorganizmusokkal. Egy kutatás szerint az ajtó kilincsén és a padlón lévő mikrobiom nagy mértékben megegyezett az ott élők bőrének baktériumflórájával. Azt is megfigyelték, hogy amint 1 ember eltűnt a házból egy hosszú hétvégére, a ház baktériumháztartása azonnal megváltozott, amikor pedig egy egész család költözött új helyre, pár nap alatt belepték az új helyet azok a miróbák amiket testükön cipeltek magukkal.
