Eléggé hozzászoktunk már ahhoz a kényelemhez, hogy nem feltétlenül kell kibírnunk a kánikulát egész nap a forróságban a klímaberendezéseknek hála. De képesek lennénk lemondani erről a kényelemről ha a túlélésünk az ár? Tényleg igaz, hogy a működésük hozzájárul a hőmérséklet általános emelkedéséhez?
A klímák a hőszívattyú elvén működnek. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a folyadék- és gázhalmazállapot változása közben rejtett hőfelszabadulás és -elnyelés történik. Lényegében ez a két jelenség működteti őket.
Mivel azonban a folyamat létrehozásához elektromos áramra van szükség, így kijelenthető, hogy “ugyanakkora mértékben rombolják a természet klímáját, mint amennyire a működtetésükhöz szükséges energia előállítása árt az éghajlatnak.”
Ezen felül, a modern változatok nem károsítják a környezetet. Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet vezetője viszont hozzáteszi, a legfenntarthatóbb megoldás, ha lehetőség szerint napenergiával üzemeltetett klímaberendezést használunk.
